A mezőkövesdi gimnázium egykori kápolnájának története
[1921-1950]

Írta: Répászky Zoltán
[nyugdíjas tanár]

90 éve szentelték fel a gimnáziumunk kápolnáját

A kápolna története 1921-1950

A gimnáziumunk 1911. októberében indult be a főutcán lévő Rusznyák-féle házban. Itt csak három évig működött az iskola igen szerény körülmények között. Az akkori kultuszminiszter (Gróf Zichy János) ígéretének megfelelően 1913-ban kezdték el építeni a ma is működő gyönyörű, impozáns épületet és 1914 nyarán már át is adták használatba. A második emeleten kialakították a kápolnát is, de a háború megpróbáltatásai miatt évekig nem tudták használni céljának megfelelően. Az osztálytermekben a tanítás sem volt folyamatos. Több alkalommal katonai kórház volt. Ez óriási kárt okozott a jól kialakított szertárakban, bútorzatban, szinte minden elpusztult.

A korabeli Értesítők nem szólnak arról, hogy ezekben az években a kápolnában lehetett volna szentmisét tartani. De a korabeli képek alapján elképzelhető, hogy elkezdték a kápolna vallásos festését, feltették a színes matyórózsás ablakokat. A dokumentumokban szereplő adatok szerint az ablakokat levették és eldugták az alagsorba lévő egyik jól rejthető terembe. Csak 1921-ben a felszentelés előtt helyzeték ismét el a helyére az ablakokat. (1920/21 Értesítő).

Hogy és miért kapott kápolnát a Gimnázium?

Köztudott már, hogy gróf Zichy János kultuszminiszter Mezőkövesden járva 1910-ben megígérte a gimnáziumot, látva nagy magyar falu ilyen irányú kérésének megfontoltságát. Feltételeket szabott pl. ingyen telket, pénzt és élő munkát az államsegély kiegészítéseként. Az ingyentelket a község elöljárósága a már nem használt, nem működő Kápolnakert temető helyén ajánlotta fel. Az építéshez szükséges kavicsot, homokot folyamatosan biztosították, melyeket a település lóval- kocsival rendelkező gazdái hordták az építkezés helyére.

A Kápolnakert nevét onnan kapta, hogy az egykor ott működött temetőben volt egy kis kápolna. Az Egri Egyházmegye akkori érseke – Dr. Szmrecsányi Lajos - feltételként szabta az átadáskor, hogy a lebontandó kápolna helyett a gimnáziumban ki kell alakítani egy iskolakápolnát, ahová vasárnaponként a környék lakossága is be tudjon menni. (A leirat eredeti példánya a Szt. László Plébánia irattárában van /D.a. J.Kr. 3831/1912./) Ezt azonban az építtető minisztérium és az iskola első igazgatója, Bayer Róbert nem engedélyezte egészségügyi okok miatt, valamint a tanítási munka zavarása miatt. Az Érsekség aztán jóváhagyta a terület átadását. Meg kell említeni, hogy az eredeti tervrajzban nem szerepelt egy iskolai kápolna, azonban ezt átalakította Bayer Róbert igazgató. Így kapott helyet az épület második emeletén a kápolna.

Az épületet a katolikus tanulmányi alapból kiutalt pénzből építették fel. Ez 1913-1914 években történt meg. Ez az iskola életében jelentős szerepet kapott. A gimnáziumi nevelésben a valláserkölcsi nevelés kiemelt jelentős helyen volt. Beinduláskor (1911. Szeptember) Királyi Katholikus Főgimnázium néven vonult be a község iskolatörténetébe. Ennek történelmi gyökerei vannak. Szalai László Kis magyar Egyháztörténet c. könyvében kifejti, hogy a 17. században a középiskolai oktatás kizárólag a jezsuiták kezében volt. Ők az 1599-es tanrendszerük, a Ratio studiorum szerint szervezték meg iskolájukat. Az iskola és az iskolai munka az igazi evangéliumi, krisztusi hit meggyökereztetésére, terjesztésére és védelmére szolgál. Vallásgyakorlatai főleg a Mária-kongregáció keretében és a katolikus nevelő lelkület segítségével folyt. S ezek a gimnáziumunk valláserkölcsi nevelésében is jelentkeztek (1911-1945 Értesítők). Ide tartozik még az, hogy a katolikus tanulmányi alap pénze a II. József által megszüntetett szerzetesrendek összegyűjtött vagyonának összegéből állt össze. Ebből az iskolák fejlesztésére kaptak pénzt a magyar iskolák.

Hogy nézett ki a kápolna a felszenteléskor?

Az 1. sz. képen jól látható a kápolna látképe. A 220 m2-es területű kápolna 3 részből áll. A szakrális tér K-Ny-i tájolású, az oltár a K-i oldalon volt, mögötte félköríves szentély. Ennek külső impozáns ívelt fala az 5 sz. képen jól látható. Jobbra volt a karzat a harmóniummal, alatta a sekrestye és az 1925-ben idehozott Isteni Megváltó Leányai szerzetes apácák klauzúrája helyezkedett el. A bennlakó diákok ellátásában segítettek. Ők a 2. világháború után távoztak el a Konviktusból.

A kápolna festése még a felszenteléskor is igen szegényes volt. (2. kép) Okkersárga alapszínben festett oszlopok, keretek osztották meg a sima falakat. A plafonon központi helyen volt egy vallási jelképrajz: a kis bárány és e feltámadást jelképező kis zászló. Bárány, mely elviszi az ember bűneit jelzi az evangélium mondanivalóját. E festés jó környezetet biztosított a további falfestéshez, freskókhoz. Hogy ezeket ki festette, azt nem tudni.

Fő helyen állt egy igen szép, fából faragott oltár két lépcsős dobogón, oltárpadlózaton.

A félköríves oltár aranyozott szegélye alatt volt a tabernákulum, melyben a liturgikus szertartáshoz szükséges eszközök voltak elhelyezve. Aranyozott kerete és a két ajtón aranyozott angyalok közt elhelyezett aranyozott kehely és ostya jelezte ennek funkcióját. Az oltár tetején állt középen a Boldogságos Szűz Mária szobra, bal karján kis Jézussal, jobb kezében pedig liliomot helyezett el a szobor készítője. Mária tisztelete kezdetektől megvolt a katolikus vallásban, a barokk korban új színezetet kapott a reformáció ellensúlyozása. Ebben jelentős szerepe volt a törökök alól való felszabadulásnak. E kultuszból nőtt ki a Mária Kongregáció vallási szerepe is. E gondolatot fejezi ki az 1926-ban átadott gimnáziumi zászló is. Ennek egyik oldalán igen szép matyó-hímzéses keretben Szűz Mária van, az egyik karján a gyermek Jézussal, a másikban a korona és alatta a Kossuth címer. A másik oldalán szintén hímzett keretben van a következő szöveg:

„Magyarország Nagyasszonya, Régi hazánk, óh add vissza!” (4 sz. kép)

A szakrális tér két oldalán székek kaptak helyet. Az első sorokban a tanáraink és feleségeik ültek néhány idejáró értelmiségi házaspárral. Őket követték a felsős diákok (V-VIII. osztály), majd az alsóból a IV.-III. osztály tanulói. Az I—II. osztályok tanulói a székek mögött állva vettek részt a misehallgatáson.

Az 1921/1922. tanévig a háború miatt nem tudták használni a kápolnát a valláserkölcsi nevelés céljára, a „lelkek kereszténységének feltámasztására”. (A tanév végi Értesítő.) A tanév elején azonban a község áldozatkész támogatásával és sok egyén-szülő bőkezűségével 1921. szeptember 25-én át tudták adni a kápolnát, megtörtént a régen várt felszentelése. Ekkor hangzott el az a mondat, hogy „mindenkor a legkedvesebb helye, dísze lesz az intézetünknek s a mezőkövesdi hímző-népművészet alkotó elemeivel dúsan színezett ablakaival ízlésesen egyszerű berendezésével egyúttal legértékesebb látványossága a városunknak”.

A megjelent tankerületi főigazgató – Mázi Engelbert dr. – mondotta: „irányt jelzett benne a hitnek és tudásnak... a keresztény világnézetnek az életbe való begyökerezését szolgálja. (Mezőkövesdi Újság, 1921. október 9. szám)

A felszentelést nagysitkei Kiss László apátplébénos végezte Bayer Róbert királyi igazgató felkérésére, aki a „Magyarok Nagyasszonyának” tiszteletére ezt el is végezte. Ezen a felszentelésen a község képviselőtestülete, elöljárói és nagyszámú közönség is részt vett. (Mezőkövesdi Újság, október 16. száma).

A kápolna megmozgatta Mezőkövesd és vidéke keresztény társadalmát, „mely ezrével hömpölygött a következő vasárnap, hogy láthassa a kápolnát”. „Az Isten szabad ege alatt a főgimnázium udvarán hallgatott misét a tábori oltárnál”. Aztán a hívek valósággal megostromolták a kápolnát, hogy láthassák is azt. Nagy napja volt ez az ünnep Mezőkövesdnek.

A felszentelést követő tanévi nevelés hatására már rövid idő múlva a tanév végén kiadott Értesítőben olvashatjuk: „fiaink általában szelídebbek, jobbak lettek, a legközelebbi múlt esztendők (háború, forradalom) erkölcsi lezüllése már csak szomorú emlék... A tanulók közt komolyabb természetű kihágás, durvaság, fegyelmi szabálysértés nem fordult elő.” Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek meglátogatta májusban a kápolnát és ezt mondotta: „A kápolna a maga stílszerű ablakdíszeivel, egyszerű, ízléses berendezésével, de komoly templomi hangulatával nagy megelégedését nyerte el.” Pedig ekkor még nem volt meg a falfestés, a freskói a kápolnának.

A kápolna további fejlesztése

A kápolna fejlesztése nem állt meg. Kialakítói (Bayer Róbert és Szentgyörgyi József hittanár) 1926-ban újabb nagy terve szerint Takács István, az Intézet egykori diákja (1922-ben érettségizett) templomfestő a szentély falát hatalmas freskókkal tette még teljesebbé. Hat freskót festett fel az oltár mögött. (3 sz. kép) A két-két szélsőn angyalok szerepelnek. Kezükben jelképesen kis tányérok vannak. Bal oldalon Jézus Krisztus szívével az újszövetségre utal. A Jézus szívének tisztelete a késő barokk reformáció elleni kor terméke. Ez Mezőkövesden nagyon tisztelt egyháztörténeti jelenség. Gondoljunk csak a Jézus Szíve Plébániára, illetve a Szívbúcsúra. A kultuszt a jezsuiták Mezőkövesdre településével (1923) együtt fogadta be a matyó ember.

Jobb oldalon Szent Imre szerepel, aki a gimnáziumi valláserkölcsi nevelésben fontos szerepet játszott. Pl. az ifjúsági szervezetek közt szerepelt a nevét viselő Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett Szent Imre pártfogása alatt álló Mária kongregáció vallásos szervezet. Mindegyik szent alatt latinul is van egy vallásos idézet. Ezt Gáspár József aranymisés mezőkövesdi káplán fordította le, aki 1949-ben itt érettségizett. Csak magyarul írom le, bár a régi felvételen nem minden szó olvasható már ki, de ő a bibliai ismeretei alapján ezt is megoldotta.

Jézus Krisztus képe alatt ez van írva: „Jézus Szíve, melyben a bölcsesség és a tudomány összes kincse megvannak."

Szent Imrénél: „Jó tanács Anyja‚ Nagy okosságú Szűz, Bölcsesség széke. Könyörögj érettünk.”

Bal oldali angyaloknál: „Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen” Jobb oldali angyaloknál: „Virrasszatok, nem tudjátok Uratok melyik órában érkezik. Boldog az a szolga, akit mikor eljön Ura, ébren talál.”

Ezek a felírt idézetek a valláserkölcsi nevelés évi elemzéseiben több helyen szerepelnek.

Itt kell megemlékezni a freskófestő Takács István életéről. Mezőkövesden született. Itt érettségizett 1922-ben, innen indult el Európa szerte hírnevet szerző pályája. Jellegzetes barokkos freskói egyedülálló művészetre vallanak. Több, mint 200 templomban találkozni freskóival, oltárképeivel, stációival. Származását nem tagadta meg. Ezt fejezi ki az, hogy Mezőkövesden mindkét templomban matyóruhás kövesdiekkel jelenítette meg a vallási jeleneteket (Búcsúk, körmenetek, misék), valamint az Egri Bazilika mennyezeti freskóin is megjelennek az Istent imádó matyó emberek. A matyókat örökre a szakrális térben festett szentek közé helyezte.

Az Intézet 25. évfordulóján így írt róla egykori tanára, Peczina Endre: „Hála intézetünk ékes koronájáért, kápolnánkért, melyét iskolánk egykori növendékének, a matyóföld fiának művészi ihlete és keze alkotott, akit a matyó talaj mélyéről az intézet hozott felszínre s adott a magyar festőművészetnek, aki iskolánk nélkül talán örökre elveszett volna.”

Kik segítették őt a hírnév felé? Rajztanára nyolc éven keresztül Járossy Gyula művésztanár volt. Ő irányította a művészpálya felé. Nyolc osztályon keresztül kitűnő rendű tanuló volt. Az első osztályba való beíratásra édesanyja bevitte fiát, aki mezítláb, bő gatyában érkezett meg. Kifejezi ez a család nagyon szegény állapotát. Ekkor az igazgató anyagilag is támogatta a befizetendő tandíj biztosításával. Az elemi iskolában tanítója, Martos Ferenc ajánlotta be a gimnáziumba, aki felismerte a rendkívüli rajzkészségét.

Hogyan sikerült az intézeti iskolakápolna szellemiségének segítségével a nevelő munkában „a keresztényi világnézetnek a begyökereztetése?”

A kápolna felszentelésekor megjelent a tankerületi főigazgató is - Dr. Mázy Engelbert.

A laudációjában többek között ezt mondotta: „A keresztény világnézetnek ez életbe való begyökereztetését szolgálja.” Ennek a tanári kar eleget is tett. Már a következő tanév végi Értesítőben ez olvasható: Lásd a 4. oldalon - Hogy nézett ki a kápolna a felszenteléskor c. részben. Tudatosan alakítottak ki olyan gyakorlati programot, melyekkel segítették a tanulóifjúság vallásos nevelését. Ezekről az év végén kiadott Értesítők folyamatosan beszámolnak, bővülő programok jelzik a tanévekben újítottakról is. Ezeket a hittanárok dolgozták ki, irányították a tanári kar segítségével. Itt csak felsorolom, némelyiket részletesebben is. Ezek segítették a főigazgató intelmének megvalósítását.

A vallásos nevelés hangsúlyos szerepét kifejezi az intézet neve is. Igaz ez elég gyakran változott az egyes korok követelménye és új feladatok bevezetése miatt. A szellemisége azonban megmaradt. Például 1911-ben Királyi Katholikus Főgimnázium nevet kapta. 1925/1926-tól már Királyi Katholikus Szent László Gimnázium lett. Ez jelentette a város védőszentjének a nevelési célok közé emelését. Továbbá 1948/1949-ben kapott új név már jelzi az új világot, Mezőkövesdi Állami Szent László Gimnáziummá alakult. Majd 1970-1971-ben Mezőkövesdi Állami I. László Gimnáziumként szerepelt kiegészítve a Szakközépiskola névvel. Végül 1990-től ismét Mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola lett. Tehát Szent László neve így-úgy végig szerepelt. Összesen 9 esetben változott meg a neve. A királyi és a katholikus név eredete visszavezet a II. József által megszüntetett szerzetesrendek vagyonának eladásakor keletkezett pénzből létrehozott tanulmányi alaphoz. Ez volt a katolikus tanulmányi alap.

Kápolnánkban tavasztól őszig naponta kellett reggel járnunk kismisére. Vasárnap kötelező misét hallgattunk. Ezeken a hittanárok a homíliában spirituális értékekkel magyarázva lelki és szellemi értékekkel szaporították az ifjúság transcendens és gyakorlati vallási ismeretek tudását. E pasztorális munkával erősítették a diákokban a valláserkölcsi ismereteket. Évente négy alkalommal volt szentgyónás és közös szentáldozás. Húsvét előtt három napos lelkigyakorlatot tartottak az ifjúságnak. Erről az osztályunk Aranykönyvében is írt az egyik társunk visszaemlékezést 1941/1942-es tanév áprilisában. „Hittanárunk a jó és erkölcsös diák jellemvonásairól szólt hozzánk. Bemutatta a Dr. Tóth Tihamér Tiszta férfiússág c. könyvét, melyet el is kellett olvasnunk.”

Évente több körmenetre (Búzaszentelés, Úrnapi…) és búcsúra (Szívbúcsú, gimnáziumi búcsú) vittek minket. Ezek többek között a vallásos kövesdi néppel való közösségvállalást segítették elő.

Órák előtt és után közös ima volt az osztályokban. Köszönésünk is e szellemben hangzott el a tanárainknak: Laudetur Jesus Christus! A tanárok válasza pedig ez volt: In aeternum. Amen. Tehát Dicsértessék a Jézus Krisztus, Mindörökké, Ámen.

Hittanórák órarend szerint heti két órában voltak. Tanáraink többnyire feleségeikkel részt vettek a szentmiséken, mely követendő példa volt.

Az intézeti zászló (4 sz. kép) is kifejezte a Boldogságos Szűz Mária kultuszát. A zászló egyik oldalán Szűz Mária és a kis Jézus van matyómintás keretben. A másik oldalán „Magyarország Nagyasszonya régi hazánk óh, add vissza.” Ennek a szélén is a népművészeti varrás jelképezi a gimnázium nevelésében fontos szerepet kapott hagyományápolás is. Ez a zászló 1925/26. tanévben készült, annak szövege mára idejétmúlttá vált. Ez volt az intézet zászlója 1946-ig. Ma már csak kedves és féltve őrzött relikviája a 100 éves Alma maternek.

Nagy szerepet kapott az alsó négy osztályban a Szív Gárda, a felsőben pedig a Mária Kongregáció. Programjuk sokszínű volt. Fő feladatuk volt a vallásos értékek megismertetése, megtanulása, felfedezése, szociális kérdések előtérbe való helyezése, krisztusi cselekvés elmélyítése, stb. A foglalkozásokon felolvasások, szavalatok, megemlékezések, díszgyűlések (Pl. Szent Imre halálának évfordulója), színi előadások tartása, vers és szavalóversenyek, írásos pályaművek készítése, játékok és énekek tanulása stb. voltak. Közülük kerültek ki a téli időben a reggeli misén a ministrálók. Ez volt az un. Mária staféta, mellyel mindig „kapcsolatban voltak a bölcsesség székével”. Ez utal a Szent Imre freskója alatti szövegben szereplő szavakra: A Szív Gárda tagjainak az „eucharisztikus stafétát” vezették be, melyre minden reggeli misén 2-2 tanuló ment be és áldozott meg. Ezzel erőt gyűjtöttek Jézus szent szívéből, melyben a „tudományok összes kincsei vannak.” Ez a Jézus alatti szövegben szerepel.

A két szervezetben átlagosan 80-120 tanuló volt. Az új tagok felvétele és ünnepélyes avatása december 8-án volt a Szent Szűz Szeplőtelen fogantatásának napján. Munkájukat a vezető hittanárok, praezensek irányították igen jó önképzőköri módszerrel. A tanulók közül segítették a prefektusok, felügyelők. Ezeket a tagok választották meg. Sok vallásos lap járt mindkét szervezetnek.

A legnagyobb hatással volt az ifjúság vallásos gondolkodásának elmélyítésére az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus budapesti megrendezése. Ide 183 gimnazista és 10 tanár, sok szülő ment el Páll Ferenc hittanár vezetésével, mintaszerű szervezésével (Év végi Értesítő 1937/38. számából).

„Tanulóifjúságunk megtudta és átérezte, hogy az egész világra kiterjedő, de érzelmileg tökéletesen egységes közösségnek a tagjai.” „A Kongresszus közönségének csakhamar kedves ismerőse lett a piros sapkás gimnazista csoport.” Néhány öregdiák még ma is él, akik ott voltak a nagy eseményen és felejthetetlen élményről számolnak be az Öregdiákok Baráti Körében.

Nagy szerepet kapott a vallásos életre nevelésben a cserkészmozgalom is. Gimnáziumunkban éppen a kápolna felszentelésének idején alakult meg a mozgalom. Ennek egyik alapja a cserkésztörvény közül a következő volt: „A cserkész hűen teljesíti kötelességét, amelyekkel Istennek, hazájának és Embertársainak tartozik”. E hármas egység teszi az embert emberré, a magyart magyarabbá, melyek jellemnevelő funkciót töltenek be. A cserkészinduló egyik szakasza is erre a feladatra utal. Íme: természetjáráshoz kapcsolódik: „Ott szemben, szívben tiszta láng, S az Isten arca néz le ránk. Leheletén ott megterem Erő, szabadság, győzelem!”

Ezeket segítette a táborozásokon a tábori oltárnál megtartott szentmisék, a próbázásokon kapott valláserkölcsi kérdések megoldása, ezek életben való alkalmazása (mások tisztelete, megbecsülése, egymás segítése stb.) Az 1942/43. évi Értesítőben olvasható: „Az újoncavatás mindig az Úr asztalánál kezdődik, onnan a fiúk Krisztus főparancsnok vezetésével, vérétől fellelkesítve léptek a liliom hófehér útjára”. Ekkor lettünk mi is cserkészek egészen a megszűnéséig (1948-49. tanévig).

A gimnáziumi igazgató irányításával a tanári testület aktív tagjaival közösen alakították meg a gimnáziumban 1935-ben az Actio Catolika vallásos jellegű mozgalmat. Indoklásnál olvashatjuk az év végi Értesítőben, hogy erősíteni kellett a katolikus közösségek összetartozását, társadalmi felelősségvállalását. Munkájukat a katolikus egyház maximálisan támogatta. A tanárok mellett a paraszti rétegből és a szülőkből is sokan jártak az összejövetelekre. 1944/45 Értesítőben megállapították, hogy az értelmiség és a parasztemberek igen hatásos „együttgondolkodását” sikerült kialakítani. Munkájuk során vallásos, szociális kérdések, irodalmi előadások szerepeltek. Fejlődött a magyarságtudatuk, a katolikus hitük, szociális gondolkodásuk. Mindez pozitívan hatott vissza mind a tanári kar iskolai nevelőmunkájára, mind a felnőttek, szülők gyermeknevelési gyakorlatára (Értesítő 1938/39).

Kik segítették még az ifjúság valláserkölcsi nevelését?

A kápolna történetéhez hozzátartoznak azok a hittanárok, énekkarvezetők, kántorok, akik a szentmiséket, a liturgikus formákat stb. irányították, vezették.

39 év alatt 10 hittanár működött a gimnáziumban. Mindannyian a papi munka mellett a konviktus igazgatóhelyettesei voltak. Az osztályokban heti 2-2 órában hittant tanítottak (Katekizmus, Katolikus erkölcstan, Katolikus egyháztörténelem, Katolikus hitvédelem és Szertartástan). Vezették a cserkészcsapat munkáját, Prézesei voltak a Mária Kongregációnak és a Szív Gárdának, majd a 40-es években a Diákkaptár mozgalomnak is. Ezek jó terepei voltak a prédikációkban és a hittanórákon tanult vallásos ismeretek gyakorlati életben való felhasználására, azoknak alkalmazására, a kápolna felszenteléskor a főigazgató szavai szerint: „A keresztény világnézetnek az életbe való begyökereztetésére”.

Az öregdiákok emlékezetében elevenen él a hittanárok prédikációinak spirituális, lelki és szellemi hatása. A lelkigyakorlatokat tartó hittanárok közül kiemelkednek a jezsuita rendház főnökének, Jámbor Lászlónak az előadásai.

Kiemelkedő munkát végeztek Szentgyörgyi József (1920-1928), Dr. Kiss István (1934-1936), Dr. Gecse István (1939-1943). Szentgyörgyi József és Dr. Kiss István innen az Egri Papnevelő Szemináriumba kerültek tanítani és igazgatói feladatot végezni, Dr. Kiss István pedig később mint országgyűlési képviselő Észak-Magyarország szociális helyzetének volt a felelőse.

Nagy szerepük volt a hittanároknak, hogy a hatásukra 1911-1950 között 69 érettségizett választotta a papi pályát, köztük volt 1 püspök, 10 kanonok, több esperes. Sajnos a történelem sodrása sokat külföldre vitt. Barczi Mátyás (1931-ben érett) lelkiismeretes papi munkája miatt 1956 után szembekerült a hatósággal és élete végéig tartó testi fájdalmat okozott a vallatása. Az 1943-ban érettségizett Nyitrai István élete végéig kis településeken szolgált, ahol a lelkészi munkája mellett sokat segítette a rászorultakat pénzzel, élelemmel. E szociális gondolkodásának lett sajnos az áldozata‚ mert betörtek hozzá, kirabolták, megkínozták‚ amibe belehalt Boldogkőváralján 2003-ban. Rajta már nem segített, hogy a két tettes megkapta a méltó büntetését. A hívei azt mondták a telefonba, „ilyen jóságos papjuk még nem volt, biztos megbocsátott volna a gyilkosainak is.”

A szentmiséken énekkar is szerepelt minden vasárnap. Három karvezetője volt az 59 év alatt. Az első karmester Berta József kántortanító volt 1911-1914 között. Őt követte 1914-1937 között Gaál István főkántor. Neves énekkara volt a városi Dalárda is. Hirtelen halála után a karvezetést a fiatal Dr. Lukács Gáspár intézeti tanár vállalta el, aki nyelvszakos tanárként működött már a gimnáziumban. Zenét szerető tanárként igen nívós vallásos és világi énekeket tanított be. Ezeket vasárnaponként a kóruson adták elő‚ illetve 1939-1943 között a gimnáziumi Dalosnapokon az egész felnőtt lakosságnak az iskola udvarán felállított dobogón. Az elemi iskolás gyerekekkel összesen 100 gyermek-ifjú énekelt mindenki örömére, elismerésére. Ő 1947-ig vezette az énekkart.

Természetesen nem maradhattak ki a kántorok sem a szentmiséről. 1921-től 1950-ig harmóniummal kísérték a szent énekeket. E tevékenységükért év végén pénzjutalomban részesültek. 39 év alatt összesen 18 diák-kántor nevét ismerjük. Köztük megemlítem a nevét azoknak, akikre a ma is élő 80 év körüli öregdiákok még emlékeznek. Reményi József, Fügedi László, Csendes András, Berndt József és Czipczer Ottó. A két utóbbi még ma, is él. Berndt József tanító-kántor, Dr. Czipczer Ottó gyógyszerészet kandidátusa lett a későbbiekben, Czipczer Ottó zárta be véglegesen a harmónium tetejét, ő volt a legutolsó kántor még akkor, 1950-ben, amikor leérettségiztek. Visszaemlékezésében újra átélte az egyes liturgikus miséken énekelt egyházi énekek hangulatát‚ lelki szemeivel gondolataiban összekapcsolódott benne a szentmisék hangulata és az alma mater iránti hála és tisztelet.

Befejező gondolatok

A gimnáziumunk kápolnájának történetét az év végén megjelent három Értesítőből kivett sorokkal-gondolatokkal fejezem be. Ezek summázzák a valláserkölcsi nevelés célkitűzését, valamint utalnak annak gyakorlattá tételére.

Az 1934/1935. évi Értesítőben olvashatja mindenki a valláserkölcsi nevelés évi feladatának értékelését: „Az ifjúság katolikus szellemű valláserkölcsi nevelését egyik fő céljának ismeri intézetünk. Ennek a nevelésnek összes mozzanatait lehetetlen volna nyilvántartani, hiszen ez legnagyobb részben folyamatos ráhatásokból álló lelkigyakorlati folyamat, észrevétlen magvető munka. Legmélyebb talajforgatás az év folyamán a szokásos lelkigyakorlat volt... Egyébként szép fegyelemmel elvégezték az évente négyszer kötelező szentgyónást és szentáldozást s ezen részt vettek húsvétkor példaadó hitvallással a tanári kar tagjai is ... az intézet gyönyörű kápolnájában.” /Bayer Róbert igazgató/

1942/1943. évi Értesítőben pedig ez olvasható: „Világnézeti tájékozódásunk a katolikus hatalmas eszmerendszerén nyugodott. Kínzó egyéni és közösségi problémák megnyugtató megoldását csak az egyház tanításában találhattuk ... nevelői elhivatottságunk a katolicizmus egyetemes jelentőségű nevelő értékkészletéből veszi erejét ... Nem megszokottságból, nem hagyományból, hanem benső meggyőződésből és fiúi hódolatból követtük a katolikus tanítást és a magyar ifjúság nevelésének tettük döntő alapjává ... Éltünk a meggyőzés fegyverével, de vallásos élményeket is teremtettünk.” /Dr. Papp Zoltán ig./

1946/1947. év végi Értesítőben így írja Dr. Papp Zoltán igazgató úr már a változó társadalmi és világnézeti időben: „Nevelő és oktató munkánkban igyekeztünk a demokratikus nevelés eszményeit megvalósítani, azonban a katolikus világnézet vonaláról sem tértünk le, mert elgondolásunk szerint a demokráciában és a katolikumban rejlő hatalmas erők csak ... támogathatják és kiegészíthetik egymást.”

A fenti mondatokhoz két kép ad jelképes szemléltetést. Az első képen (1. sz. kép) a kápolna felszenteléskori képét látni, a 6. sz. képen pedig a szomorú végét, mikor szétlőtték a szentély külső építészeti romokat.

A gimnázium épületének és a kápolnának a kapcsolata

Az 1914-ben átadott gimnázium épülete szecessziós stílusú. Ma is megtaláljuk az azt bizonyító jegyeket. Sajnos, a két világháború rombolása és az 1956-os belövések, valamint ezek helyreállításakor néhány elemét lebontották.

Melyek voltak ezek a szecessziós jegyek?

A mellékelt fényképek jól bemutatják. A szecesszióra jellemző a stilizált növényi ornamentika alkalmazása, az épületen több torony építése, az ablakok felső részén növényekre jellemző hullámos vonalak. (7. sz. kép) Mindez itt is megvan, de szerényebb formákban. Tornyok vannak a tetőn, az épület keleti és nyugati oldalán. Stilizált növényi ornamentika kísérte a második emeleti ablakok kereteit, ma is látható a főbejáratot kísérő félköríves zárófalon levő három dimenziós matyó tulipános dombormű. Ez is igazolja az erre a stílusra jellemző népi díszítőelemek felhasználását. A keleti falon levő szentély külső falán két korinthoszi stílusú oszlop volt, melyeknek oszlopfője már a múlté, pedig éppen ott volt rajta az a kanthuszlevél – stilizált növényi ornamentika (8. sz. kép)

A kápolna híres matyórózsás színes ablakairól már szóltam. Igaz, ezek nem stilizált motívumok voltak, mégis kapcsolatot teremtettek a szecessziós stílusú építészeti motívumokkal.

Korábban egyedülálló jelzővel jellemeztem ezeket az ablakokat. Hiszen ezideig úgy tudtuk, hogy hazánkban, a történelmi Magyarországon az ablakok képei egyedülállóak. Erre igen büszkék voltunk mi Mezőkövesden érettségizett öregdiákok. Eddig! 2009. Decemberi egyik rádióműsorban hallottam, hogy Szabadkán van egy zsinagóga, melynek falfestményein, színes ablakain, sőt a vaskerítésén is matyómintás két- és háromdimenziós motívumok vannak. Gyönyörű szecessziós stílusú templom ez (9. sz. kép), mely majdnem egyidőben épült 1900-ban a mi gimnáziumunkkal. Hogy valóban matyóminta került a díszítő stilizált növényi festményekre, azt bizonyítják a mellékelt képek (10. sz. kép).

No, nem baj ez! Nem baj, hogy a kápolnánk unikuma megszűnt. Örüljünk annak, hogy a történelmi Magyarország egyik városában a matyó népművészet másik templomban is megjelent. Köszönhető ez a szecessziós stílusban épített templomnak és a mi gimnáziumunk szecessziós stílusának. Azt Lechner Ödön, ezt tanítványai építették. (Jakab Árpád és Székely Marcell építészek.)

A Zsinagóga történetét segítették megismerni Csorba Zoltán a Magyarországi Szerb Nagykövetség kulturális attaséja, az ősei révén mezőkövesdi leszármazott és a Szabadka mellett élő Csonti István helytörténész. Valamint a szabadkai származású Dr. Prof. Klein Rudolf budapesti építészmérnök egyetemi tanár. Nekik köszönhető, hogy sikerült a Magyar Rádióban elhangzott rövid hírnek utánajárni és így a rejtélyt megfejteni.

A gimnáziumunk 2011-ben megélte a 100. évet, a felszentelt kápolna a 90. évet. Ha megtekintik az 1920-as években elkészített hatalmas palota képét, annak környezetét, már ez is jelzi az évszázad változását. Akkor Dala József festőművész rajztanár így jellemezte a látványt: „ ... Vaksi szemű falusi házikók, porba-sárba fúlt utcák fölé magasodik kétemeletes tömör palotája.”

A Szent László Gimnázium és Szakközépiskola egykori kápolnája történetének megírásával célom az volt, amit latinul így fejezhetem ki: „Ad futuram memoriam”, azaz „az utókor emlékezetére”. Az Alma Mater – a tápláló anya szellemisége táplálta 100 éven át az Alsóborsod és Abaúj gyermekeit, mellyel eleget tettek a tanárok az alapításkor meghatározott feladatnak: „művelt és jellemes magyar embereket neveljen a magyar nemzet vezető osztálya számára”. A mi korosztályunk 1941-ben kezdte el tanulmányait a gimnáziumban, így a centenáriumi évben immár 70 éve keressük fel mindenkor az alma matert és koptatjuk folyamatosan az öreg lépcsőket. De az 1932-ben érettségizett Dr. Kiss Gyula szavaival élve „Sosem kerülsz már ide, csak mint vendég” suttogom én, ha elvisz az utam az egykori iskolám előtt. Tisztelegjünk mindannyian a 100 éves Alma Mater emléke előtt és a sarkunkban járó jövő nemzedéke folytassa az intézet szépen fejlődő újabb száz év történetét.

Zatskó Gyula egykori gimnáziumi igazgatónk (1937-1939) szavai, melyeket 1939-ben írt a Mezőkövesd és Vidéke Újságban jól összegzik a kápolna, a tantermek és a sportterek kialakításának rendszerét és az iskolai nevelő munka harmonikus egyezését. Ezt fejezi ki a fedőlapon levő kép is: „Fenn a kápolna lelketek megerősítésére, alatta a művészetek hajléka (rajzterem, Matyó Múzeum) a szép után sóvárgó lelketeknek, itt vannak a tudomány műhelyei, és lenn az uszoda, tornaterem a testi kultúra nevelésére.”

Ez az iskola történetének a lényege.

Képek jegyzéke

A képek száma megegyezik a tanulmányban szereplő számokkal.

1. sz. kép - A Kápolna távlati képe

3. sz. kép - Az 1926-ban készített falifreskók

4. sz. kép - Az Intézeti zászló

5. sz. / 6. sz. - Az Intézet külső szentélyének fala felszenteléskor és az 1956-os belövéskor

7. sz. kép - A gimnázium főbejárati képe a szecessziós jegyekkel

8. sz. kép - A szentély külső falán lévő korintoszi oszlopok és a stilizált levelek

9. sz. kép - Szabadkai zsinagóga képe

10. kép - A zsinagóga stilizált matyó mintás falfestményei, ablakmotívumai

11. kép - Így nézett ki a gimnázium a megépítésekor a környező matyóházak között

12. kép - A keleti fal ma 2011-ben, előtte az új tornaterem képe. A főbejárati boltíves háromdimenziós stilizált matyó tulipánokkal.